Ted Andrews: Az állatok szimbolikája

Egy konkrét személy totemállatának meghatározásához első lépésként meg kell vizsgálni azokat az állatokat, amelyek iránt az illető legerősebben érdeklődik, és meg kell keresni, hogy élete mely szakaszából ered ez az érdeklődés. Az alábbi kérdőív segítségével te is megállapíthatod, hogy melyek a totemállataid.

1. Melyik állat volt rád mindig is lenyűgöző hatással? ( ez azért érdekes, mert általában ahhoz vonzódunk, ami összhangban van velünk. Azoknak az állatoknak, amelyek elbűvölnek, tanítanivalójuk van számunkra.)
2. Ha állatkertben jársz, melyik állatot szeretnéd leginkább látni?
3. Amikor a természetben jársz, melyik állatot látod leggyakrabban? Szoktál állatokkal találkozni az erdőn-mezőn?
4. A világ összes állata közül jelenleg melyikhez vonzódol leginkább?
5. Szoktál állatokkal álmodni, illetve van-e állattal kapcsolatos feledhetetlen álmod?
6. Vagy csak melyik a kedvenc állatod?

Noh, mivel ez egy farkasos oldal, és aki itt bóklászik, annak nagy eséllyel a farkas a válasza a legtöbb kérdésre, nézzük meg, hogy értelmezzük ezt.:)

Értelmezési kulcs: oltalmazás, rítus, hűség és szellem
Aktív időszak: egész évben teliholdkor és szürkületkor

A farkas valószínűleg a legfélelmetesebb emlős. Állítólagos hidegvérű kegyetlenségről történetek egész sora kering az emberek között. Noha valóban sok történet állítja az ellenkezőjét, valójában semmiféle bizonyíték nincsen arra, hogy egy egészséges farkas valaha is megtámadott és megölt volna embert. A negatív beállítással szemben tulajdonképpen éppen az ellenkezője annak, amilyennek lefestik: barátságos, közösségben élő és igen intelligens állat. A család iránt elkötelezettsége erős és szilárd, és a közösségen belül az egyedek szigorú szabályok és előírások szerint élnek. A farkas a vad szellem megtestesítője. Számtalan pozitív tulajdonságának köszönhetően nem csoda, hogy az indiánok és más népek gyakorlatilag istenítették. Sokan gondolják úgy, hogy az arra a kérdésre adott intézményes és össztársadalmi válasz , hogy a farkas maradjon-e védett állat, és visszatelepítsék-e azokra a helyekre, ahonnan valaha kitiltották , meg fogja mutatni, hogy Amerika mennyire veszi komolyan a természetvédelmet. A farkas a szabad és romlatlan vadon igazi szelleme. Észak-Amerikában sokféle farkas él. A vörös farkas a legkisebb termetű faj, de ez szabadon talán már nem is fordul elő, habár történnek erőfeszítések a visszatelepítésére. Territóriuma az Egyesült Államok déli részén volt. A mexikói farkas az elterjedtebb szürke farkas egy alfaja, és az Egyesült Államok délnyugati területein és Mexikóban él. Ezt is szinte kipusztulásig vadászták, így ma egy tenyésztési program részeként próbálják újra szaporítani. Alighanem a sarki farkas őrizte meg legtisztábban az ősi vérét. Túlélését annak köszöntheti, hogy az Északi-sark környékének elszigetelt területein él. A szürke vagy más néven kanadai eredeti farkas a legismertebb. Napjainkra azonban csak Alaszkában, Kanadában és a Nagy-tavak környéki területeken található meg, mivel az ország többi részén a vadászat kipusztította. Neve ellenére ez a faj nem mindig szürke: a szürke mellett lehet fekete, barna, fehér vagy ezek különböző keveréke. A farkassal kapcsolatos legnagyobb tévhit a méretére vonatkozóan  alakult ki, ugyanis nem olyan nagy, mint azt  a legtöbb ember képzeli. Vastag bundájának köszönhetően nagyobbnak látszik a tényleges termeténél, de még így sem nagyobb egy jól megtermett német juhászkutyánál. A farkas sok tekintetben ragaszkodik a rítusokhoz, akárcsak az ember. Pontosan meghatározott szabályok szerint él. Vannak bizonyos territóriumai, amelyek szentek számára. Közösségi viselkedése hierarchikus rendszerre épül, amelyen belül minden egyednek megvan a maga helye és feladata . Létezik egy domináns hím és egy domináns nőstény. A farkas ok nélkül nem kezd harcba, sőt gyakran inkább elkerüli azt. Noha igen erős állat, az ellentétek ritkán végződnek komoly összecsapásban: a dominancia biztosításhoz többnyire egy pillantás, egy testtartás vagy egy mordulás is elég. Általában nem kérkedik az erejével, de ha szükséges, be tudja bizonyítani fölényét. Ez is része a farkas tanításának. Megtanítja az embernek, hogy tudja, ki ő, és hogyan fejlessze ki magában az erőt, a határozottságot és a magabiztosságot úgy, hogy ne kelljen minduntalan bizonygatnia és demonstrálnia kilétét. A farkas kommunikációs rendszere igen összetett, amely a testnyelvre épül. A fej mozdulatainak, a feltartott faroknak, a közvetlen szemkontaktusnak mind fontos eleme van. Ezek gyakran összetett és nehezen megfejthető jelentéstartalmakat hordoznak, de minden farkas megtanulja kölyök korától kezdve, hogy miként értelmezze őket, és hogyan kell reagálni rájuk. Az emberhez hasonlóan a farkasoknál is az arc a központja a vizuális közléseknek: minden egyes kifejezésnek jelentése van, különösen a hangulatok kimutatásában van szerepük. Emellett a farkas a farka helyzetének jelzései révén is kommunikál. Akinek a farkas a totemük, azok szintén nagyon jól fejezik ki magukat a kezük, az arcuk, és testtartásuk vagy más testi eszköz segítségével. Ha valakinek mégis nehézségeket okoz, hogy jól érzékeltesse hangulatát vagy valamilyen elképzelését a többiekkel, annak érdemes taulmányoznia a farkas szokásait, és elmélkednie ezekről. Ebből meg fogja tanulni, hogy miként tegye hatékonnyá szóbeli közléseit a megfelelő testnyelvi eszközökkel. A farkas azonban a testbeszéd mellett bonyolult hangjelekkel is kommunikál: üvölt, vonít, nyüszít, morog és még ugat is. Magának a farkasüvöltésnek - ami jól ismert az emberek körében - is rengeteg jelentése van: lehet olyan hívójel, amellyel a falkába hívják egymást, vagy amivel betájolják egymás tartózkodási helyét; lehet az üdvözlés jele, illetve szolgálhat territórium kijelölésére is. Ezenkívül időnként puszta élvezetért is vonít. A falkán belül mindenki tudja a maga helyét a többiekhez viszonyítva. Az a rituális viselkedés , ami a farkasok egymáshoz viszonyított rangját hivatott megteremteni, szintén része a farkas varázserejének. A farkas falka nem teljesen önkényuralmi rendszer, ahol a domináns egyed a hatalom kizárólagos gyakorlója, de nem is demokrácia. Időnként mindkét irányítási módszer előfordul, és ez a rugalmasság  a farkas falka sikerének a kulcsa. A farkastól az ember megtanulhatja a helyes vezetői stratégiát, az egyeduralom és a demokrácia közötti egyensúly kialakítását. Azt is megtanítja, hogy miként teremthet az ember a rítusok segítségével rendet és harmóniát az életben. Segítségével megtanulhatja mindenki, hogy az igazi szabadsághoz fegyelemre van szükség. A domináns hím és domináns nőstény gyakran egész életre szólóan választják egymást társul.

A farkas kivételesen intelligens állat. Letér az útról, hogy elkerülje a bajt. Vannak akik úgy vélik, hogy a farkas a hollót használja légi felderítőként, hogy a lehetséges élelem források felkutatásához. Az eszkimó mitológia szerint a holló kapcsolatban áll a jávorszarvassal, és mivel a jávorszarvas a farkas potenciális zsákmánya, a holló hozzá is köthető. A holló valóban gyakran követi a farkast, időnként előre repül, majd letelepszik egy fára, megvárja míg a farkas elmegy mellette, majd ismét továbbrepül. A farkasnak fantasztikusan jók az érzékszervei, különösen a szaglása, amely az embereknél állítólag százszor jobb. A szaglás jó megkülönböztető és ítélőképességgel ruházza föl a farkast, mert metafizikai értelemben a spirituális idealizmussal áll összefüggésben emellett a hallása is kitűnő. Vadászatai sikerességét jórész a szaglásának és a hallásának köszönheti. Ez arra figyelmezteti a farkas totemű embereket, hogy figyeljenek oda belső hangjaikra és gondolataikra, mert  az intuíciójuk nem fogja becsapni őket. Ezt a képzettársítást tovább erősíti az a tény, hogy a farkasnak vastag bundája van, ami hagyományosan a látnoki képességek szimbóluma. Ráadásul van egy belső és egy külső irharétege, ami a látnoki megérzéshez kötődő archetipikus erőket tükrözi. A farkas gyorsan ki tud alakítani erős érzelmi kötődést. A varázserejében rejlő tanításnak az is része, hogy az ember bízzon belső megérzéseiben, és teremtsen megfelelő érzelmi kötődéseket. Megtanítja az embert a belső hangok meghallására, és megvédik őt a helytelen cselekedetektől. Az oltalmazása is olyan, mint a tanítása: néha kemény, néha gyengéd, de mindig szeretetteljes. Amikor megjelenik a farkas, itt az ideje, hogy az ember új életet leheljen életritmusában. Új utat kell keresnie, új kirándulást kell tennie, és kézbe kell vennie az élete irányítását. Mert mindenki a maga életének az ura, önmaga teremti és irányítja azt. Tegye ezt harmonikusan és fegyelmezetten, akkor meg fogja ismerni a szabadság igazi szellemét.

Köszönet Jutasnak a cikkért!:)

Szerintem nagyon igaz, amiket leír, nagy tisztelője vagyok az indiánoknak, ők aztán tényleg tudnak valamit.:) Több totemet is megnézhetsz itt: unicorn.gp