Nem minden falka egyforma nagyságú. Minél nagyobb testű a kiszemelt zsákmány, annál több tapasztalt vadászra van szükség. Ahol hatalmas állatokra vadásznak (jávorszarvas, bölény), ott 20, vagy még több állat alkotja a falkát. Ahol a zsákmányállatok kisebb testűek (gímszarvas, vadkecske), a falka 8-10 állatból áll. Ahol kisebb zsákmányra (nyúl, hód) vadásznak, általában csak egy pár van együtt. Minél nagyobb a zsákmány, annál több állat lakik jól belőle. Napi 4kg-os fejenkénti hússzükséglet mellett egy jávorszarvas 20 farkasnak elég 5 napra. Egy szarvas 2 napra elég 10 farkasnak, egy őz alig egy napra elég 5 farkasnak.

A farkasfalkán belül két rangsor létezik: egy a hímek és egy a nőstények között. Mindig az alfa-hím (A) és az alfa-nőstény (B) áll az élen. Többnyire ők a legidősebb állatok is. A nöstény falkavezér nem tűr meg maga mellett más ivarérett nőstényt, ezért többnyire csak fiatal nőstények (C) tartoznak alá. A hímek sokkal jobban összeférnek egymással. Így előfordul, hogy az alfa-hím alatt további ivarérett hímek (D) állnak, akik részt vesznek a közös vadászatokon és a kölykök nevelésében. A kifejlett állatokat az egy-két éves, még nem ivarérett állatok (E) követik. Gyakran közöttük is hasonló rangsor uralkodik, mint a falkán belül. A rangsor legalján szerepelnek a kölykök (F).

Forrás: medveotthon.hu

.............................

Amint olvashattuk, már 2 farkas is egy falkát alkot. Arról viszont nem volt szó, hogy miként is döntik el az állatok, kinek hol legyen a helye a rangsorban. Ezekért a helyekért a farkasok megküzdenek egymással. Néha már csak az erő jelzése is elég, hogy megmutassák, hol a helyük. Ha a falkába egy új állat érkezik, a rangsorolás újra kezdődik, amíg az új tag el nem helyezkedik a rangsorban.

Viszont nem csak az erő az, ami számít. A rangsorban feljebb lévő farkasok személyisége is domináns. Tapasztaltabbak, magabiztosabbak, bátrabbak, mint az alattuk elhelyezkedők. A társadalmi rangsor kialakulása rendkívül előnyös a farkasok számára, ugyanis így a későbbiekben nem kell állandó harcban élniük egymással, nincs örökös versengés az egyedek között, a hierarchikus rend szerint dől el, kinek jut hamarabb a zsákmányból, ki szaporodhat stb.

Igen ám, de ezt a rendet meg is kell valahogy tartani. Az alfa pár a falka vezére, az ő feladatuk a többi tag összefogása. A hímeket az alfa hím fegyelmezi, a nőstényeket pedig az alfa nőstény. Ha a tagok helytelenül viselkednek, az alfa pár megbünteti őket. Erre szükség van, hisz máshogy nem is lehetne fenntartani a rendet. (A farkasok vonyítása is más, a falkában betöltött szerepük szerint. A rangsorban a testbeszédnek is jelentős szerepe van, amit itt nem fogok most részletezni, hisz van már egy cikk róla az oldalon (katt és olvasd el!).) Ezen felül a domináns hím feladata a vadászat irányítása is. Ő találja ki a vadászat menetét, a stratégiát, és ő osztja be a feladatokat.

Észrevehető, hogy nincs egyszerű dolga az alfának, ezért kell neki lenni a legrátermettebnek. Viszont az omega (rangsorban az utolsó) egyed élete sem fenékig tejjfel. Ő a leggyengébb, ő kap utoljára a zsákmányból, és a többi falkatag mind rajta vezeti le a feszültséget. Nincs azonban teljesen kitaszítva a falkából. Ő is védelmet kap, részesedést, társaságot.

Az alfa után a béta egyed következik a rangsorban. Ő az alfa "helyettese". Ha bármi történne a vezérrel, a béta lépne a helyébe, és ő venné át a vezető pozíciót. A farkasokat a rangsorban a görög ABC betűivel jelöljük.

Remélem, ebből a cikkből kiderült, hogy a farkasok nem csupán egy összetömörült horda, hanem komoly rend szerint élnek.:) Szerintem csodálatra méltóak, olyan rendet képesek tartani a csoporton belül, amit gyakran még az emberek sem tudnak.:D

Saját írás,
NE LOPJ!
Köszönöm.
ˆ linwolf.gportal.hu